Az Igazságban megjelenik Gheorghe Gheorghiu-Dej írása: "A népi demokratikus rendszer további erősödése a RNK-ban". A cikkben kijelenti, hogy Romániában megoldották a nemzetiségi kérdést.
1948. április 13.
A Nagy Nemzetgyűlés 414 képviselőjéből 401 megszavazza a Román Népköztársaság Alkotmányát. Az alaptörvény szerint (szovjet mintára létrehozott) elnöki tanács élén I. C. Parhon (orvosprofesszor) áll, a minisztertanács elnöke Petru Groza. - 1952. szeptember 24.
1947. december 30.
Lemondatják I. Mihály román királyt, és a 362. számú "alkotmányjellegű" törvény kikiáltja a Román Népköztársaságot (Republica Populară Român-t). Szovjet mintára elnöki tanács jön létre, melynek tagjai: Ion Constantin Parhon (elnök), Mihail Sadoveanu, Ştefan Voitec, Gheorghe Stere, Ion Niculi.
1960. március 20.
Kétoldalú egyezmény alapján megszűnik a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közt a vízumkényszer a szolgálati és hivatalos ügyekben utazók polgári útleveleire. (A következő év decemberében a magánutazások esetében is megszűnik a vízumkényszer, aminek köszönhetően évről-évre emelkedik a Magyarországra utazók száma: 1962-ben például 26 ezren, két évvel később pedig 71 ezren látogathatnak Magyarországra.)
1958. április 10. - május. - 30.
Temesváron, a nagyszínházban a katonai törvényszék Macskási Pál-vezette tanácsa előtt folyik Szoboszlay Aladár és társai monstre-pere. Mintegy 200 személyt tartóztattak le, végül 57 főt állítanak a bíróság elé. Szoboszlay és társai ellen többek között az a vád, hogy: 1) még 1950-ben Keresztény Munkapárt néven "ellenforradalmi szervezetet hoztak létre azzal a céllal, hogy az RNK belső és külső biztonsága ellen mesterkedjenek"; 2) terjesztették Szoboszlay "felforgató" írásait és "a lakosság nyugalmas életére és munkájára káros hangulatot keltettek"; 3) fegyveres lázadást készítettek elő a "a népi demokratikus rendszer megdöntésére és az elnyomó tőkés-földesúri rendszer restaurációjára, mind az RNK-ban mind az MNK-ban, és egy román-magyar konföderáció létrehozására..." (Szoboszlay 1956 folyamán valóban széleskörű szervezkedésbe kezdett, amelynek eredményeként a Székelyföldtől Aradig nyúltak az összeesküvés szálai. Nem csak magyarokat szervezett be, hanem Aurel Dan görögkeleti főesperest és Alexandru Fîntînarut a Maniu-féle Nemzeti Parasztpárt egyik volt Arad megyei vezetőjét, valamint Constantin Drăgăniţa ezredest, a Tîrgu Măgurele-i tankezred parancsnokát.)
1956. november 4.
A kolozsvári magyar pártlapnak vasárnapi különkiadása jelenik meg, melyet teljes terjedelmében a magyarországi "ellenforradalom" leverésének, valamint az ezzel kapcsolatos helyi eseményeknek szentelnek. Az Igazság többek között beszámol a délelőtti órákban a Bolyai egyetem aulájában tartott nagygyűlésről, amelyen az egyetem tanárai és dolgozói "ragaszkodásukat fejezik ki a Román Népköztársaság demokratikus és szocialista vívmányai iránt. Ezek az eredmények népünk közös harcának gyümölcsei,éppen ezért megvédésük és továbbfejlesztésük legfőbb biztosítéka a román, magyar és más nemzetiségű dolgozók egysége és testvérisége... a párt vezetésével." A gyűlés után a résztvevők táviratot küldenek a pártvezetésnek. Közli továbbá a lap, hogy miután Kolozsvár lakossága a rádióból értesült a legújabb magyarországi fejleményekről, "az összegyűlt dolgozók" röpgyűlést tartottak a Herbák János Bőrgyárban (ahol a munkások nagy része magyar) és a Carbochim üzemben. Az első helyszínen Tompa István, a tartomány pártbizottságának titkára, a másikon pedig Barátosi Jenő, a városi pártbizottság bürójának tagja beszél a dolgozókhoz. - A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet Tudományos Tanácsa a "magyarországi eseményekkel kapcsolatban" ülést tart és nyilatkozatot ad ki, amelyben elítélik a magyarországi "ellenforradalmat". A nyilatkozatot aláírja az intézet vezetősége és tanári karának nagy része, többek között Andrásofszky Tibor, az intézet igazgatója (rektora), Csőgör Lajos, a fogászati klinika vezetője, Dóczy Pál, az 1. sz. belklinika vezetője, Puskás György tanulmányi igazgató, Miskolczy Dezső akadémikus, az ideg-elmegyógyászati klinika vezetője.
1956. augusztus 15.
A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között - kölcsönösségi alapon - megszűnik a vízumkényszer. Ennek köszönhetően október 23-ig több ezren utazhatnak ki Magyarországra.
1983. január 23.
New Yorkban az Amerikai Magyar Szövetség, az Erdélyi Világszövetség és a CHRR szervezésében tüntetést tartanak a Román Népköztársaság állandó ENSZ-képviselete épülete előtt. A többezres tömeg a rezsim magyarellenes politikája ellen tiltakozik.